Klik på en miniature for at gå til Google Books
Indlæser... L' Île de feuaf Alexandre Dumas
Ingen Indlæser...
Bliv medlem af LibraryThing for at finde ud af, om du vil kunne lide denne bog. Der er ingen diskussionstråde på Snak om denne bog. ingen anmeldelser | tilføj en anmeldelse
Ingen biblioteksbeskrivelser fundet. |
Aktuelle diskussionerIngen
Google Books — Indlæser... GenrerMelvil Decimal System (DDC)843.7Literature French and related languages French fiction Constitutional monarchy 1815–48VurderingGennemsnit:
Er det dig?Bliv LibraryThing-forfatter. |
Ugyanakkor valahol pont ez a bájos benne – hogy írónk ilyen gátlástalanul teletömködi a könyvet a mágikus kelet minden lehetséges attribútumával. Nyilván érzékelte, hogy az orientalizmus a korszak divatos irányzata, ezért egy jó kis kelet-ázsiai kalandregény bizonnyal hasít majd a piacon. Összeszedett hát pár egzotikus figurát – maláj herceget, enyhén bipoláris holland köztisztviselőt, fakírt, koldust, varázslót –, és eleresztette őket, csináljanak, amit akarnak. (Itt jegyezném meg, hogy pont Esther és Eusebius, a két „elvileg”-főszereplő sikerült legsótlanabbra*, de szerencsére velük meglepően keveset találkozunk. Valószínűleg Dumas is belátta írás közben, hogy a holland „ifjú pár” túl színtelen, érdemesebb hanyagolni őket a karakteres arcok kedvéért.) Ha helyén kezeljük ezt a könyvet, kifejezetten élvezetes, azoknak a hollywoodi szuperprodukcióknak a tejtestvére, ahol a vámpírok küzdenek a vérfarkasokkal, miközben a zombik állnak, és nézik. Nincs szó különösebb mondanivalóról, csak kikapcsol egy időre – pont addig, amíg tart, egy percig sem tovább. Kell ilyen is.
* Talán más is észrevette már, hogy ha a XIX. század férfiírói pozitív nőfigurát akarnak alkotni, az legtöbbször olyan unalmasra sikeredik, hogy az olvasónak kiugrik az állkapcsa az ásítozástól. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy ha megfeszülnek, sem tudnak egy tökéletes nőszemélynek testhezállóbb funkciót találni annál, mint hogy megbízható társ legyen egy férfi mellett. Na jó, esetleg szórakoztató társ, de ez a plafon – önálló, férjétől-szerelmétől független személyként már képtelenek elképzelni. Úgyhogy Esther sematizáltsága érthető. Hozzá képest Eusebius mozgalmasabb alaknak tűnik, de ő meg tízpercenként megy át mindenféle pozitív meg negatív jellemfejlődésen ill. zuhanáson – nem a legkövetkezetesebb Dumas-figura, annyi szent. ( )