Klik på en miniature for at gå til Google Books
Indlæser... Mine Memoireraf Alexandre Dumas
Ingen Indlæser...
Bliv medlem af LibraryThing for at finde ud af, om du vil kunne lide denne bog. Der er ingen diskussionstråde på Snak om denne bog. ingen anmeldelser | tilføj en anmeldelse
Excerpt from Mes M moires Votre Majest daignerait-elle, demain, huit heures du soir, recevoir une personne qui a d'importantes r v lations a faire, lesquelles int ressent particuli rement la famille de Votre Majest ? About the Publisher Forgotten Books publishes hundreds of thousands of rare and classic books. Find more at www.forgottenbooks.com This book is a reproduction of an important historical work. Forgotten Books uses state-of-the-art technology to digitally reconstruct the work, preserving the original format whilst repairing imperfections present in the aged copy. In rare cases, an imperfection in the original, such as a blemish or missing page, may be replicated in our edition. We do, however, repair the vast majority of imperfections successfully; any imperfections that remain are intentionally left to preserve the state of such historical works. No library descriptions found. |
Current DiscussionsIngenPopulære omslag
Google Books — Indlæser... GenrerMelvil Decimal System (DDC)843.7Literature French French fiction Constitutional monarchy 1815–48LC-klassificeringVurderingGennemsnit:
Er det dig?Bliv LibraryThing-forfatter. |
Amúgy ritka széteső iromány – látszik rajta, hogy szerkesztőt aligha látott. Teljesen ritmustalan, bizonyos elemek indokolatlanul el vannak nyújtva, mint a befőttes gumi, más elemek meg jelzésszerűen, vagy úgy sincsenek benne, szóval ha mint irodalmat kéne értékelnem, hát lenne mit kritizálnom. De mégis! Ez a nagy kujon, ez a Dumas annyira átjön belőle, hogy nagyon nehéz nem szeretni minden sorát (már feltéve, hogy Dumas-t is szeretjük). Dumas-nál a hiúság különös elegyet alkot a lefegyverző őszinteséggel****, a galantéria pedig az indiszkrécióval – olyan fickó ő, akivel a világ legszórakoztatóbb dolga lehet elmenni meglátogatni egy vidéki borospincét, de mondjuk nagyobb kölcsönt azért nem biztos, hogy adnánk neki.
* Ha még csak szalonkára vadásznának! De ez a csávó agyonlő egy delfint is!!!
** Jegyezzük azért meg, hogy ez utóbbi esemény azért módot ad arra, hogy Dumas hosszasan tárgyalja, miképpen szerezte meg a forradalmi kormány számára egy helyőrség teljes lőporkészletét – tehát írónk hősiessége kellően taglalva van, de hogy miért tört ki a forradalom, és mit kezdtek aztán azzal a lőporkészlettel, és egyáltalán: hová vezetett ez az egész, arról egy szó sem esik.
*** Dumas például teljesen természetesnek veszi (ahogy a kor embere általában), hogy ha van egy ajánlólevél a zsebében valami fontos embertől, akkor őt kutya kötelessége valakinek felvenni írnoknak, még akkor is, ha az írnokoskodáshoz egy mukkot se tud hozzászólni. A plágiummal is nagyjából ez a helyzet – nyakra-főre emelnek el Walter Scott-tól vagy épp egymástól drámai jeleneteket, amiket aztán beépítenek saját színdarabjukba, és ezt nem „lopásnak”, hanem „megihletődésnek” nevezik.
**** Bár néha az volt a benyomásom, hogy csak azért vallja meg ifjúkori balfékségeit, hogy amikor a fiatal Dumas-t összevetjük az érett Dumas-val, még inkább elámuljunk, micsoda elképesztő szellemi és szerelmi fejlődésen ment keresztül. ( )