Martti Larni (1909–1993)
Forfatter af Die schöne Schweinehirtin oder Die Erinnerungen der Kommerzienrätin Minna Karlsson-Kananen
Om forfatteren
Værker af Martti Larni
Die schöne Schweinehirtin oder Die Erinnerungen der Kommerzienrätin Minna Karlsson-Kananen (1959) 13 eksemplarer
Sellest ei räägita avalikult : ühe lihtsameelse inimhinge paljastavad ülestunnistused : [romaan] 4 eksemplarer
Arvokkaat köyhät 4 eksemplarer
Laugh with Larni 3 eksemplarer
MINNESOTA PALAA 3 eksemplarer
Taivas laskeutui maahan 2 eksemplarer
A PATRA VERTEBRA SAU SARLATAN FARA VOIE 1 eksemplar
Прекрасная свинарка 1 eksemplar
Lähellä syntiä 1 eksemplar
Čtvrtý Obratel 1 eksemplar
Памфлеты. Фельетоны. Рассказы. 1 eksemplar
Satte nøgleord på
Almen Viden
- Kanonisk navn
- Larni, Martti
- Juridisk navn
- Larni, Martti Johannes
Laine, Martti Johannes (1909-1942) - Andre navne
- Nuorti, Aslak (salanimi)
Aster, Dan (salanimi) - Fødselsdato
- 1909-09-22
- Dødsdag
- 1993-03-07
- Nationalitet
- Suomi
- Fødested
- Helsinki
- Dødssted
- Helsinki
- Organisationer
- Suomen Kirjailijaliitto (puheenjohtaja|1964-1967)
- Priser og hædersbevisninger
- Suomen Kirjailijaliiton tunnustuspalkinto (1980)
Medlemmer
Anmeldelser
Statistikker
- Værker
- 16
- Medlemmer
- 52
- Popularitet
- #307,430
- Vurdering
- 4.0
- Anmeldelser
- 1
- ISBN
- 8
- Sprog
- 2
Akkor most az előző bekezdést ellensúlyozzuk kicsit némi objektivitással: a történettel. Hiszen mi objektívebb az irodalomban a tartalomismertetésnél? Egyáltalán: mi más objektív benne? (Sőt, van úgy, hogy az se.) Aatos Näveri igen habókos fazon, és egyben pszichológus. (Hogy a két adat összefügg-e, az már kívül esik az objektivitás hatósugarán.) Vele történnek mindenféle kalamajkák, leginkább az, hogy megházasodik, majd lesz egy gyereke, akit aztán a maga habókos módján próbál felnevelni*. Ebből aztán mindenféle mókák keletkeznek, amin időnként el lehet mosolyodni.
És most egy baljós kanyarral vissza a szubjektivitásba: a magam részéről különösen Larni figuráit tartottam sokra, groteszk jellemei valóban szórakoztatóak tudnak lenni. Nagyon el tudtam képzelni őket mondjuk a Katona színpadán egy-egy potens színészünk megformálásában. Aztán valóban vannak vicces viccek meg beszólások benne, de némelyiket mintha már hallottam volna – feltételezzük a legjobbat: ebből a könyvből szűrődtek ki a köztudatba. Ami nem annyira tetszett, az az, hogy Larni szereplői mintha nem cselekednének mindig következetesen, úgy, ahogy azt jellemük megkívánja – inkább csak írói utasításokat teljesítenek. Nem élnek, na. Nem valódiak. Ebből fakad, hogy Az elsőszülött-et végig olyan szövegnek érzékeltem, amivel elbíbelődhet ugyan az ember, sőt: somolyoghat is rajta párat, de összességében nem áll össze organikus egésszé, így feledhető marad.
* Mondjuk számomra az se szimpatikusabb, ahogy asszonya viselkedik a kissráccal, de ezt ne is feszegessük. Mert ha feszegetjük, még kilyukadok oda, hogy szerintem mit akar üzenni Larni ezzel a könyvvel, és az nem tetszik.… (mere)